Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9510/HIEW.CD

Text File | 1996-03-03 | 15KB | 229 lines

          @VHiew 5.0 beta, IDA 3.04@N

          @VSzerszámok bitfaragóknak@N

              A programozók meglévô kódjaik böngészésére, patchelésére
          többnyire   hexa  editorokat   használnak.  Az   ASCII--hexa
          megjelenítés  gyakran   mégsem  elég,   a  program   logikai
          szerkezetéhez  jobban  illeszkedô  vizsgáló  eszközökre   is
          szükség lehet.
              Elôször a  nézôkék egy  speciális fajtáról  (pontosabban
          ennek egyik  képviselôjérôl) lesz  szó: ezek  elsô ránézésre
          szimpla  szöveg- és  hexa editornak  tûnnek, de  van  bennük
          assembler  és  disassembler  is.  îgy  nemcsak  megvizsgálni
          tudunk egy-egy programot, hanem rögtön módosíthatjuk is azt.
          Ideális kiegészítôi így  a különbözô disassembler  (Sourcer,
          IDA  stb.)  és  debugger  (Turbo  Debugger,  Soft-ICE  stb.)
          programoknak. Ezek közül az  IDA a legkevésbé ismert,  pedig
          igen hasznos  (rövid ismertetôt  adunk róla  a cikk  végén).
          Jelenleg az egyik legjobb programbütykölô eszköz a shareware
          Hiew 5.0 beta.


          @VHiew 5.0 beta@N

              A program elsô betöltôdésekor szöveges üzemmódban indul.
          Ezen kívül lehetünk még hexa és disassembler üzemmódban  is.
          A disassembler 386-os utasításokat  ismer, és az 5.0  verzió
          egyik fô újdonsága az,  hogy a beépített assembler  is ismer
          már 386-os utasításokat.  Kérésre file-ba menti  az aktuális
          üzemmódot -- ezért említettem, hogy elsô indításakor kezdünk
          szöveges módban.
              Tehát elindult  a Hiew,  és szöveges  üzemmódban van.  A
          program kiválóan használható  erre is, ugyanis  meglehetôsen
          sokféle sorvég-megadási módot ismer, a DOS CR/LF-jét, a Unix
          CR-jét, a Macintosh-os  LF-et, végül a  C stílusú 0-s  ASCII
          kódú jelet.
              A  Hiew  keresni  is  tud,  mégpedig  meglepôen gyorsan.
          Például a Volkov Commandernél majdnem kétszer gyorsabb  (ezt
          a DOOM2.WAD file-on mértem le). Gyorsasága azért is meglepô,
          mert a legtöbb nézôke  nagyjából a VC sebességével  keres. A
          Hiew elôre és hátrafelé is tud keresni, de nem állítható be,
          hogy  megkülönböztesse  a   kis-  és  nagybetûket.   Szintén
          sajnálatos, hogy nem menti el automatikusan valami  kellemes
          helyre a keresett stringet. (Már láttam olyan hexa  editort,
          ami  a  memóriába, a  Volkov  Commander keresési  stringjébe
          mentett.)  Nagyon  kellemes,  hogy  a  már  említett  386-os
          assembler itt is használható: assembly utasítások formájában
          is  megadhatjuk  a  keresni  valót.  Ezeket  az utasításokat
          automatikusan  átfordítja   hexa  megfelelôikre   és  azokat
          keresi.
              A keresés leszûkíthetô egy blokkra -- ami azért  furcsa,
          mert  blokkokat  csak  a  hexa  és  a  kód  üzemmódban lehet
          kijelölni,  és  ezek  nem  is  látszanak  szöveg üzemmódban.
          Mindenesetre ha a keresést blokkra szûkítjük, mindenképpen a
          blokkban keres, akkor is, ha az nem is látható. Ráadásul  az
          assembler már itt is mûködik kereséskor -- szemmel láthatóan
          egyetlen  keresôrutin  van,  ami  független  a megjelenítési
          módtól.
              Ha  továbblépünk  a szöveges  üzemmódból,  akkor a  hexa
          üzemmód  következik.  Ha  már  blokkokról  volt  szó, lássuk
          rögtön a lehetôségeket: a blokkok eleje és vége ugyanazzal a
          gombbal  jelölhetô ki,  és a  blokk már  jelölés közben  más
          színû.  Az  elejére  és  a  végére  is  léphetünk.  A végére
          ugrással vigyázzunk, mert amíg nincs megjelölve a blokk vége
          is, a blokk vége az  elejére kerül ilyenkor -- tehát  elvész
          az eddigi kijelölés.  A blokkot kijelölés  után kimenthetjük
          lemezre és késôbb betölthetjük.
              Érdekes  dolog  adódik  a  betöltésnél  is:  a  kijelölt
          blokkot  csak  hosszmegjelölésre   hasznosítja  a  Hiew,   a
          tényleges betöltés a kurzortól történik -- szerintem ez  nem
          lehetôség, hanem  hiba. (Mivel  a tesztelt  verzió még béta,
          ezért  ez   nem  igazán   súlyos  --   betöltéskor  ugorjunk
          egyszerûen a blokk elejére.)
              Meglepô módon hozzá is  tudunk fûzni az adott  file-hoz,
          ami egyedi mutatvány, de igen hasznos. Figyelnünk kell arra,
          hogy ez csak a file végére történhet, és csak akkor, ha  nem
          vagyunk szerkesztô üzemmódban.
              A szerkesztô üzemmód kicsit  macerás: a Hiew egyik  nagy
          hátrányának  érzem,  hogy külön  üzemmód  a szerkesztés,  és
          ilyenkor mintegy ""beragad"  a képernyô. Nem  lehet egyetlen
          képernyônél  többet szerkeszteni  egyszerre. Elôny  viszont,
          hogy  akár  bitenként is  szerkeszthetünk  egy byte-ot,  egy
          wordöt vagy dwordöt.
              A  Hiew legérdekesebb  szolgáltatása a  @KCrypt@N. Az  adott
          byte-ot  vagy  szót elkódoló  utasítás(sorozat)ról  van szó,
          amiben a 8086  aritmetikai utasításait használhatjuk.  Mivel
          ez a  ""program" nem  ismételtethetô automatikusan,  nagyobb
          területek kódolására  alkalmatlan, arra  kénytelenek vagyunk
          valódi, futtatható programot írni.
              Több  file-t  is  kezelhetünk  egyszerre,  de  a file-ok
          aktuális pozíciójával furcsán bánik  a Hiew. Ha átlépünk  az
          ""A" file-ból a ""B"-be,  akkor abban ugyanazon az  offseten
          fogunk állni, mint az ""A"-ban. Ha azonban az ""A" hosszabb,
          mint  a  ""B", és  olyan  offseten álltunk,  ami  a ""B"-ben
          egyszerûen nem létezik, akkor nullázza ezt a mutatót, és  az
          ""A"-ba visszatérve ott is a file elején találjuk  magunkat.
          A  @KCrypt@N és  a keresés  beállításai is  öröklôdnek  file-ról
          file-ra, de  ez --  az elôbbivel  ellentétben --  hasznosnak
          tûnik. Szerencsére e hibára  is kínál megoldást a  Hiew, ami
          ráadásul nemcsak a hiba elhárítására használható.
              A  megoldást  a  Hiew  ""magazin"-nak  nevezi.  Ebben  a
          magazinban 8 offset címet tárolhatunk, ezekre  tetszôlegesen
          visszaléphetünk, ezenkívül törölhetjük az aktuálisat vagy az
          összeset. Sajnos nem lehet megtekinteni, hogy melyik  milyen
          értékû, nem is szerkeszthetôk.
              Egy  másik  ugrálási  lehetôség  a  disassembler  módban
          használható:  a  különbözô  JMP  és  CALL  utasítások nyomon
          követése. Ezek  mellé a  Hiew zárójelben  ír egy  számot, az
          ennek megfelelô gombot  megnyomva tekinthetjük meg  az ugrás
          célját.  Ha  nagyon  sok  ugrás  van  a  képernyôn,  akkor a
          betûgombokat is  igénybe kell  venni. Ha  50 soros üzemmódot
          állítunk be, elôfordulhat, hogy nem elegendôk a betûk sem --
          sajnos ilyenkor nincs mit tenni, egyszerre maximum 35 ugrást
          tudunk követni. A késôbbiekben a [0] megnyomásával térhetünk
          vissza, összesen maximum 15 alkalommal. Ha például 16 ugrást
          követtünk  végig, akkor  mind a  15 elugrási  helyre  vissza
          tudunk lépni. Ha 17-et, akkor csak egyet tudunk visszalépni.
          Errôl  se  hiszem,  hogy szándékos  lenne,  de  ez most  így
          mûködik.
              Mindezekhez természetesen nem árt egy kis  dokumentáció.
          Ez csak orosz nyelven hozzáférhetô, az on-line help  viszont
          angol nyelvû. Ez sajnos nem terjed ki mindenre -- például  a
          Crypthez  sincs  help.  A  help  csak  az  adott   üzemmódra
          vonatkozik,  tehát nem  lehet egyben  átnézni a  programból.
          Viszont  a  programon  kívül  igen:  a  help  egyetlen ASCII
          szövegfile.
              Összefoglalva:  a  Hiew  kiválóan  megfelel  a  kitûzött
          célnak, néhány apró, bár bosszantó hibától eltekintve.


          @VIDA 3.04@N

              Az IDA egy  igen érdekes disassembler  -- nemcsak a  gép
          dolgozik a visszafejtésen, hanem mi is. Az IDA  disassembler
          része egy legalább  386-os processzort igénylô  program, ami
          ismer  minden  processzort  és  file-formátumot  amirôl csak
          álmodni  lehet.  Például processzorok  terén  a ""triviális"
          8086-tól Pentiumig terjedô Intel -- vagy azzal  kompatibilis
          -- processzorokon  túl például  a Z80-at,  az i860-at  és az
          i8085-öt is ismeri. A file-ok  nem csak sima .EXE vagy  .COM
          file-ok lehetnek, hanem  DOS driverek (.SYS),  OS/2, Novell,
          Windows file-ok -- sôt  a 3.04-es verzió már  COFF file-okat
          is kezel (ilyeneket  DOS alatt a  DJGPP produkál, például  a
          @KDisplay@N egy ismert példa  az ilyen programra). Az  Intel Hex
          formátumot, de  még a  Borland C  overlay-eket is támogatja.
          Mindezekbôl képes  .EXE, .COM,  .BIN file-okat  elôállítani,
          mert  meg  is  lehet  változtatni  (patchelni)  a  betöltött
          programot. Tud ASM és a debuggernek MAP file-t készíteni. Az
          egészet  egy  C-szerû nyelven  vezérelhetjük.  Sajnos ASM-et
          generálni csak a regisztrált felhasználók tudnak.
              Ezek után  szóljunk az  érdekesebb részrôl!  Elôször is:
          hogyan segíthetjük mi az IDA-t, hogy a segítségünkre legyen?
          Például ha  már rájöttünk,  hogy egy  szubrutin mit  csinál,
          akkor  beírunk  egy  megjegyzést  erre  vonatkozóan,  és  ez
          bekerül   a   rutin   minden   egyes   meghívása   mellé.  A
          hivatkozásokról az  IDA keresztreferencia-táblázatot  készít
          és tart karban. Ebbe mi is beleszólhatunk (@KEdit/Jump Table@N).
          Az  IDA   automatikusan  készít   címkéket,  de   ezeket  is
          felülírhatjuk (@KEdit/Text/(Re)name current address...@N).
              Az  IDA-nak  nincs  külsô  dokumentációja,  csak   belsô
          súgója.  És  ami  szerintem  igen  nagy  gond,  ez  nem   is
          kereshetô,  így  ha  meg  akarunk  csinálni  valamit,  akkor
          megkereshetjük a súgóban, ami ugyanolyan szerkezetû, mint  a
          menük... Tehát akkor már egyszerûbb a menükben megkeresni --
          érdemes egyszer  végigmenni a  menükön, és  a számunkra  nem
          triviális  menüpontokról  jegyzeteket  készíteni.  Ez  semmi
          gondot  nem okozhat,  mert egy  beépített editor  is jár  az
          IDA-hoz. A megjelenés  a Borland DOS-os  IDE-itôl megszokott
          TurboVision.
              Térjünk vissza  a disassemblerre,  mégpedig egy  gyakori
          problémára: hogyan dönthetô el egy bizonyos adatsorról, hogy
          az kód  vagy adat?  Az IDA  természetesen megkísérli  kódnak
          vagy  adatnak  értelmezni,  de  a  továbbiban  nekünk   kell
          döntenünk  (@KEdit/Analysis@N).  Definiálhatjuk  kódnak,   ASCII
          szövegnek,    hexa    vagy    decimális    számnak.     Sôt,
          felderítetlennek  is  bejelölhetjük,  ha  például  még   nem
          tudjuk, hogy mire szolgál az  adott terület. Az IDA maga  is
          tesz  ilyen  jeleket  olyan  helyekre,  melyekre  nem talált
          semmilyen hivatkozást. Másrészt ha át akarunk definiálni egy
          területet mondjuk adatról kódra, akkor elôször törölni  kell
          az elôzô definíciót (@KUndefine@N).
              Elôfordulhat,  hogy  az  IDA  maga  is  kódnak  szeretne
          értelmezni egy-egy byte-sorozatot, de már korábban bejelölte
          adatként. Ilyenkor ez bekerül a problémalistába, és  elôször
          ""üresre" kell  definiálnunk, majd  ki kell  próbálni a  kód
          opciót. Az erre vonatkozó hibaüzenet sajnos nem  egyértelmû:
          ""Hint: Already defined  as data or  code". Ez pontosan  azt
          jelenti, hogy megkísérelte definiálni valaminek, de már volt
          ott valami -- a kézi módosítás igénye nélkül viszont könnyen
          végtelen ciklusba eshetne a kódvisszafejtô algoritmus, ezért
          nem definiálja át automatikusan.
              Adat definiálásakor igen hosszú neveket generál az  IDA,
          amit jobb megváltoztatni. Beállíthatjuk továbbá, hogy milyen
          az adat hossza: 1, 2, 4 vagy 10 byte-os. Ez a beállítás  nem
          expliciten  történik,  az  IDA  nem  kérdezi  meg,  hogy  az
          adatokat DB, DW, DQ vagy DT prefixszel szeretnénk látni, ezt
          a  @KEdit/Analysis/Data@N  menüpont  egymás  utáni  kiválasztása
          (vagy a [D] lenyomása) lépteti.
              Egy  utasítás  elsô  vagy  második  argumentumát szükség
          szerint kézzel is  módosíthatjuk. Az argumentumokról  szólva
          elôjön egy  másik gyakori  probléma: például  egy @KMOV BX,500@N
          utasításról miként dönthetô el, hogy az az @K500@N egy  konstans
          vagy  valaminek  az  offsetje? Ahol  az  IDA  ezt nem  tudja
          megtenni,   oda   ""void"  jelzôket   tesz.   Ezeket  késôbb
          természetesen  végig  lehet  keresni,  és  akkor  dönteni  e
          problémáról.
              Keresni sok  mindenre lehet  a @KNavigate@N  menü @KSearch for@N
          opciójával:  az  említett  ""void"  utasításokra,  kód-   és
          adatterületre,   szubrutinokra,   felderítetlen   --    azaz
          definiálatlan   --    területre,   felderített    területre,
          konstansra,  szövegre,  problémás  területre,  és  végül   a
          program   ""core"-jában  (hex   dumpjában)  is   kutathatunk
          valamilyen bináris kód után.
              Ha már sikerült megértenünk valamennyit a programból, és
          ez  elegendônek   tûnik  egy   kívánt  módosításhoz,   akkor
          szerencsére   nem   kell   újrafordítani   az   egészet   --
          módosíthatjuk  közvetlenül  a bináris  file-t  is. Ehhez  az
          kell, hogy az aktuális byte-ot vagy wordöt  felderítetlennek
          definiáljuk, és már  lehet is patchelni  az @KEdit@N menü  @KPatch
          @Kcore@N almenüjében.

          @KNégyesi Károly@N

          @<9510\HIEW2.GIF>■■@N  A  Hiew ilyet is tud: .EXE fejléc szerkesztése

          @<9510\IDA1.GIF>■■@N  IDA: egy problémás kódterület javítás elôtt ...

          @<9510\ida2.gif>■■@N  ...és után